Szerfogyasztás – Lazulás vagy függés?
Az ismeretterjesztés azért is nagyon fontos, mert előfordul, hogy nem vagy tisztában azzal, hogy milyen merényletet követsz el a szervezeteddel szemben. A cigi/alkohol/drog fogyasztása csupán lazulás vagy függés?
Mi az a függőség?
Az egészségkárosító magatartásformák, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, vagy egyéb kábítószerek fogyasztása általában nagymértékű függőséggel járnak. A szervezeted, az agyad folyamatosan jelzi az igényt, amit sóvárgásnak nevezünk. Sose felejtsd el, hogy sokkal nehezebb leszokni róluk, mint ellenállni a kísértésnek, hogy kipróbáld.
Mit jelent a gyakori fogyasztás?
Dohányzás esetében a rendszerességen van a hangsúly. Amennyiben napi rendszerességgel dohányzol – ha csak egy szálat is –, már dohányosnak számítasz. A cigaretta olyan káros szer, ami az egész szervezetedre hatással van, mégpedig káros hatással. Károsítja a tüdőt, a légzésed nehézzé válhat és köhögni is fogsz, emellett a belső szerveid mellett a bőrödet is öregíti, valamint a szaglásodat is rontja.
Az alkohol más kategória. Fogyasztottál már valaha alkoholt? Sajnos, erre a kérdésre a fiatal korosztály 90%-a válaszol igennel. Az alkoholt sokan kipróbálják serdülőkorban. A kérdés az alkohol esetében nemcsak a rendszerességen, hanem a mennyiségen van. A havi rendszerességgel történő alkoholfogyasztás már jelentősen károsítja a szervezetet, kihat a memóriádra, koncentrációs képességedre és a teljesítményedre.
A ritkábban, de nagy mennyiségben történő alkoholfogyasztást nevezzük nagyivásnak. Ez azt jelenti, hogy egy alkalommal nagyobb mennyiségű (több pohár) alkohol kerül elfogyasztásra, kifejezetten lerészegedés céljából. Amennyiben ez rendszeresen fordul elő, biztos lehetsz benne, hogy károsítod a szervezetedet. A lerészegedésben nem olyan vonzó, amikor nem tudsz lábra állni, támolyogsz, és nem emlékszel arra, hogy pontosan mi történt veled. Emellett a party-dohányzás, -drogozás is ugyanolyan veszélyes, mert az alkalmi szerfogyasztás sokszor rendszeres szerfogyasztáshoz vezet.
Fotó: theguardian.com
Hozzáférés
Az egészségkárosító szerekről, azok fajtáiról is szólni kell. A leggyakoribb a fiatalok körében a cigarettázás és az alkoholfogyasztás. Korcsoportod nagy arányban próbálja ki ezeket a szereket és válik fogyasztóvá. Magyarország rendkívül rossz képet mutat nemzetközi összehasonlításban, habár a hazai törvények folyamatosan szigorítják az egészségkárosító szerekhez való hozzáférést, ezzel pont azt próbálják meggátolni, hogy 18 éves kor alatt cigarettához, vagy alkoholtartalmú italokhoz hozzá lehessen jutni.
Az illegális szerek kapcsán még szigorúbb a tiltás. A magyar törvények börtönnel büntetik a kábítószerrel való visszaélést és a kábítószer birtoklását, fogyasztását. Már egy marihuánás cigaretta is kimutatható a szervezetben, és akár fél évig is kimutatható marad. Sokan gondolják, hogy a marihuána olyan, mint a cigaretta, pedig ez nagy tévedés. Sokkal komolyabb egészségkárosító hatású, a memóriára, így a tanulási képességekre bizonyítottan negatív hatása van. Továbbá függőséget okoz, és „kapudrog” jellegénél fogva azt eredményezheti, hogy később egyre több és egyre erősebb drogokat kezdesz fogyasztani, amelyek közül nem kevésnek azonnali halál is lehet a következménye. A „kapudrog” kifejezés éppen erre utal: először csak egy füves cigi, majd annak egyre gyakoribb fogyasztása és később a keményebb drogok következnek. A drogok azért is nagyon veszélyesek, mert sosem tudhatod igazán, hogy mit tartalmaz az adott anyag, mit viszel be a szervezetedbe (az alapból nagyon káros drogokon kívül szennyező anyagokat is). Ezért bizonytalan az is, hogyan fog hatni rád, mivel az a fogyasztáskori stressz szintedtől, kiegyensúlyozottságodtól, testi állapotodtól, de a környezetedtől is függhet.
Fotó: pixabay.com
Megoldás
Már a kipróbálásra is mondj nemet! Ne feledd, nemet mondani, ellenállni a külső nyomásnak erőt és magabiztosságot sugároz! Ha az egészséget tartod szem előtt, abból baj nem származhat. Ha viszont fogyasztóvá válnál, érzed a folyamatos késztetést, sóvárgást, hogy elszívj egy cigit, egy spanglit, vagy állandóan azon agyalsz, hogy mikor tudtok jól berúgni a haverokkal, akkor érdemes beszélgetned erről a barátaiddal és a családoddal. Kérj segítséget szakemberektől, pl. iskolapszichológustól, ifjúságvédelmi felelőstől, vagy akár tanáraidtól, iskolaorvostól.
Amennyiben úgy érzed, hogy más jellegű segítségre vársz, több információra van szükséged, látogasd meg az alábbi weboldalakat:
Hasznos könyvek:
Pikó B. (szerk.): Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2010.
Németh Á., Költő A. (szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010., Budapest, Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2011.
Irodalom:
Aszmann A.: Fiatalok egészségi állapota és egészségmagatartása. Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest, 2001.
Kristjansson, A. L., Sigfusdottir, I. D., Allegrante, J. P., Helgason, A. R.: Social correlates of cigarette smoking among Icelandic adolescents: A population-based cross-sectional study. BMC Public Health, 7, 86, 2008.
Kuntsche, E., Gmel, G.: Changes in adolescents’ reasons for drinking in Switzerland and associations with alcohol use from 1994 to 2002. Journal of Adolescent Health, 39, 705-711, 2006.
Leatherdale, S. T., Hammond, D., Ahmed, R.: Alcohol, marijuana, and tobacco use and patterns among youth in Canada. Cancer Causes & Control, 19, 361-369, 2008.
Miller, J. W., Naimi, T. S., Brewer, R. D., Jones, S. E.: Binge drinking and associated health risk behaviors among high school students. Pediatrics, 119, 76-86, 2007.
Pikó B. : A rizikó- és protektív elméleti megközelítés alkalmazása a serdülő lányok kockázati magatartásának vizsgálatában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11, 24-30, 2000.
Pikó B.: Serdülők és fiatalok dohányzással, alkohol- és drogfogyasztással kapcsolatos vélekedései: Újabb kockák a „kirakós játékhoz”. Addictologia Hungica, 9, 195-203, 2001.
Zaborskis, A., Sumskas, L., Maser, M., Pudule, I.: Trends in drinking habits among adolescents in the Baltic countries over the period of transition: HBSC survey results, 1993-2002. BMC Public Health, 15, 67, 2006.